Arizonica

Arborétum és Kertészet

Szép Lak, 1999 szeptember

Oázis a garázstetőn

Cipruska (Santolina), kakukkfű (Thymus) és zsálya (Salvia officinalis Purpurasceus) színjátéka. Erős illatuk a Földközi-tengert övező bozótosokat idézi

Cipruska (Santolina), kakukkfű (Thymus) és zsálya (Salvia officinalis Purpurasceus) színjátéka. Erős illatuk a Földközi-tengert övező bozótosokat idézi

Lejtős telkeken gyakori beépítési megoldás, hogy a ház a terület felső végére kerül, míg a garázs vagy garázsok a telek aljába, az utca felőli frontvonalra. Ilyenkor az eredeti térszinthez képest megemelkedik, a garázstető szintjére kerül a telek legalsó pontja: a terep adottságait kihasználó, többé-kevésbé a lejtőbe süllyesztett autótároló értékes terület felszabadítását teszi lehetővé. Ennek az elrendezésnek az ára, hogy a garázstető hasznosítása, a többnyire kertnek használt többi felülethez kapcsolása külön fejtörést kíván. Úgy tűnik, még mindig kevés az igazán sikerült megoldás, aminek a legfőbb oka, hogy a garázstetőn kialakuló kemény feltételeket a kertjeinkben szokásos növények károsodás nélkül tartósan nem képesek elviselni.

Lássuk, mi jellemzi ezeket a körülményeket! A garázsfödém általában betonból készül, a tervező által statikailag szükségesnek ítélt vastagságban. Erre szigetelés kerül. A beton magába kell, hogy foglalja a födémen összegyűlő csapadékvíz elvezetésére szolgáló járatokat és alagutakat, a födém az összefolyók irányába lejtősen kialakított. Szélein 30-50 cm magas koszorú, egyúttal ez fogja meg a szigetelt betonfelületre hordott termőtalajt.

Arizona-ciprus, télálló fügekaktusz, sivatagi jukka és levendula: beültetésük óta soha nem öntözték őket!

Arizona-ciprus, télálló fügekaktusz, sivatagi jukka és levendula: beültetésük óta soha nem öntözték őket!

A legtöbb esetben az ilyen födém nélkülöz mindenfajta árnyékot, a nappali fényből télen-nyáron a maximumot kapja. A beton és a viszonylag vastag földtakaró alatt a garázs belső tere fűtés nélkül is jól temperált, mert a vastag fedőréteg jelentősen fékezi a gyors és erőteljes külső hőmérséklet-változások belső érvényesülését. A födémen lévő talaj viszont a természetes, nagy mélységekig terjedő talajokhoz képest gyorsan lehűl és gyorsan felmelegszik.

De nem ez az egyetlen extrém jellemző. Az erős besugárzás és a legtöbb esetben nyílt fekvés következtében a szelek is szabadon nyargalnak itt. Ezért -- no meg viszonylag csekély vastagsága miatt és a talajvíz alulról nedvesítő hatásának hiányában -- a födém talaja gyorsan kiszárad. Lehet ezen gyakori öntözéssel, automata öntözőberendezés üzemeltetésével változtatni, de ez a föld tápanyagtartalékának gyors kimosódásához vezet. A föld hamarosan összetömörödik, levegőtlenné válik, ami a növények -- bármely növény -- életfeltételeinek jelentős romlását jelenti. Öntözés nélkül viszont az általánosan ültetett növények legtöbbje nyáron szenved a fellépő szárazságtól: elcsúnyul, de bele is pusztulhat sanyarú sorsába.

A viszonylag vékony földréteg még egy fontos sajátossággal bír: eleve kizárja a közepes cserjéknél magasabbra növő fás szárúak telepítését. Nemcsak azért, mert ezek jelentős vízigényét ilyen helyen lehetetlen kielégíteni, hanem azért is, mert gyökereik nem tudnak a kellő mélységig hatolni, a betonfödém megálljt parancsol. Ennek következtében rendszeres öntözés mellett is megmarad a másik veszély, a szél ereje. A sekélyen gyökerező, nagy lombfelületű növényeket egy erős szél pillanatok alatt kicsavarja, ezzel nemcsak kárt, de közvetlen életveszélyt is okozva.

A tűző napon pirosra égő varjúháj (Sedum), télálló kaktuszok (Opuntia) és jukkák csoportja mögött a mediterrán örökzöld cserjéje, a babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius)

A tűző napon pirosra égő varjúháj (Sedum), télálló kaktuszok (Opuntia) és jukkák csoportja mögött a mediterrán örökzöld cserjéje, a babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius)

Azt gondolhatnánk, ilyen feltételek mellett a legjobb megoldás, ha füvesítjük a garázstetőt. Az öntözés végül is megoldható, a gyorsan kilúgozódó tápanyagot műtrágyákkal és lombtrágyázással pótolni lehet, a rendszeres nyírást semmi sem akadályozza. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez sem az igazi. A mi klímánkban még nem ennyire szélsőséges körülmények között is nehéz folyamatosan szép pázsitot fenntartani. A garázsfödém pedig a leggondosabb ápolás mellett is keményebb próbatétel a növényeknek, mint egy átlagos kert. Ha másért nem, hát azért, mert semmilyen módon nem tudjuk megakadályozni, hogy nyári forróságban a talaj és felette a levegő jobban felhevüljön, mint ott, ahol nagy mélységig csak föld -- és nem beton -- van a növények alatt.

Képeinken egy olyan garázstető-kert látható, amelynek alapgondolata: nem harcolni kell a különleges feltételekkel, hanem ki kell őket használni. A tervező és a kivitelező nem abban látta feladatát, hogy pénzt, időt és munkát nem kímélve (mármint megbízói pénzét, idejét és munkáját) életben tartson és tartasson a garázstetőn csak szenvedni képes növényeket, hanem olyan növényekből komponálta meg az együttest, amelyek éppen ilyen száraz, forró és állandóan fnyben fürdő helyeken őshonosak. Ráadásul megelégszenek a sekély termőréteggel, a kevés tápanyaggal is, és még az erős hidegeket is kitűnően bírják. Szín- és formagazdagságuk révén pedig a korábban teljesen hasznosíthatatlannak bizonyult, sivár felület a kert különleges központi helye, ékköve lett.

A majdnem fekete bazalttörmeléken a gyomok kiégnek, az élénk színű növények jobban érvényesülnek. Nyári kánikulában a bazalt felületén 70-80 0C van!

A majdnem fekete bazalttörmeléken a gyomok kiégnek, az élénk színű növények jobban érvényesülnek. Nyári kánikulában a bazalt felületén 70-80 0C van!

A budapesti Széchenyi-hegyen lévő, nagyon erős déli lejtésű telken csak magas támfalak, valamint a lejtést továbbfokozó rézsűk segítségével lehetett egyáltalán felépíteni a házat valamikor a harmincas években. A kert gondozása, sőt a növényzet megválasztása és folyamatos fenntartása ennek következtében állandó gondot okozott. Úgy tűnik, hogy a négy évvel ezelőtti utolsó nekirugaszkodás végre tartós eredményt hozott. A másfél évtizeddel ezelőtt épült, a lejtőbe süllyesztett ikergarázs tetejének hasznosításával párhuzamosan a kert egész utcafronti részének újragondolása megtörtént. A garázstól jobbra-balra lévő erős rézsűkre az európai mediterránt idéző, valamint az amerikai Délnyugat száraz, télen hideg, nyáron forró félsivatagaiban őshonos talajtakarók (például Mahonia pinnata) és valódi ciprusok (Cupressus arizonica, Cupressus goveniana, Cupressus sargentii) kerültek. Ezek felmentik a lakókat az erős lejtőkön különösen nehéz öntözéstől, fűnyírástól és/vagy gyomirtástól. Beleillenek a fényben fürdő déli lejtő miliőjébe és megadják a kert szubmediterrán hangulatát. Általuk közrefogva helyezkedik el a garázstető alig 80 négyzetméteres "szigete". Főbb szereplői az európai mérsékelt öv fényimádó, szárazságtűrő kövirózsái és varjúhájai, az európai mediterrán rozmaringja, cipruskái és levendulái, kakukkfüvek és kakukkszegfű. Hosszú és látványos virágzásúk, erős, aromás illatuk az "alaphang" az amerikai félsivatagok bizarr aszkétáinak felvonulásához. Keskeny, merev, tűszerű levelű, fokozatosan törzset nevelő sivatagi jukkák és minden évben hetekig virágaikat ontó, ősszel színes, fügeszerű terméseikkel díszítő télálló kaktuszok állják a fényözönt, a száraz forróságot, télen a nyílt fekvésben metszőbb hideget. A növények között, a talajon pár cm vastag bazalttörmelék. Ez a majdnem fekete kőzetszőnyeg többfunkciós: gyors száradása, forrósága a szél által hozott gyommagvak kikelését nehezíti (a magoncok nagy része már kiég a szárazságtól, amikor a beültetett növények még kitűnően bírják a "kiképzést"), télen "hőtároló kályhaként" üzemel, sötét színe pedig kiemeli a növények színeit.

Ezt a tetőkertet utoljára a növények telepítésekor, 1994-ben öntözték. Ápolása évente átlagosan 2-3-szor egy órányi gyomlálásból és a növények leszáradó virágainak eltávolításából áll. Ezen kívül csak egyetlen tennivaló marad: gyönyörködni benne. Azt viszont egész évben lehet...

  • A szerző felvételei