Arizonica

Arborétum és Kertészet

Szép Lak

A kisded forró lehelete

Nem olyan régen tudjuk, hogy hét-tizenegy évenként Dél-Amerika nyugati partjainál, a Csendes-óceán hatalmas területein három-hét fokkal megnő a felszíni vizek hőmérséklete. Ezt a perui, ecuadori halászok - arra utalva, hogy a jelenség mindig karácsony táján kezdődik - El Nino-nak, Kisdednek nevezték el Jézus születési időpontjára emlékezve. De hogyan is függ össze ez a magyar kertekkel?

A cserszömörce a honi száraz kopárosok szépsége.

A cserszömörce a honi száraz kopárosok szépsége.

A dél-amerikai El Nino-jelenség talán érdekes, ámde tőlünk oly távoli dolognak tűnhet, hogy egy magyar, kertbarátoknak szóló cikkben felemlegetni teljesen értelmetlennek és funkciótlannak tűnhet. Sajnos azonban ma már azt is tudjuk, hogy nem értelmetlen és nem funkciótlan: Karinthy Frigyes kifejezésével élve ugyanis "össze vagyunk kötve". A földi klíma globális összefüggései miatt a Kisded éveiben - ilyen az idei is! - világszerte megszaporodnak az időjárási szélsősgek, pusztító esőzések és szárazságok, hőségrekordok és szélviharok járnak El Nino nyomában. Az idén ehhez járul, hogy döntően az emberi tevékenység következtében erősödő globális felmelegedés folytatódik. Mindezek summázataként az északi féltekén a nyár minden eddigi melegrekord megdőlését hozhatja - szögezte le a közelmúltban az ENSZ asztalára 2500 klímakutató által letett helyzetjelentés és prognózis.

A jeneszter (Spartium junceum) a közép-ázsiai sós sivatagokban is otthonos. Igénytelen, sárga virágözönnel díszítő tünemény.

A jeneszter (Spartium junceum) a közép-ázsiai sós sivatagokban is otthonos. Igénytelen, sárga virágözönnel díszítő tünemény.

Ezen a ponton kapcsolódik össze a Kisded forró lehelete a hazai kiskertek gazdáinak, a növények kedvelőinek lehetőségeivel, szeretett növényeik károsodási vagy pusztulási esélyeivel. Ha belegondolunk, hogy a mögöttünk álló telet is a Kisded meg a globális felmelegedés valamilyen kombinációja "lopta el". Akkor el kell gondolkodnunk: az öntözési számla további (meddig?, mekkora?) hízását - és vele mégis növénypusztulásokat, károkat - akarjuk-e, vagy van más, ökológiai és pénzügyi szempontból is üdvösebb lehetőség? Praktikusan és egyszerűen: mit neveljünk, mit ültessünk, hogy szárazon (és forrón) is megússzuk, és mi az, amit imádhatunk, sóvároghatunk utána, de egyre kevésbé érdemes vele próbálkozni és erőltetni? "Akciós ajánlatunk" következik.

A télálló kaktuszok – legalább kétszázféle – élőhelyükön sanyarúbb körülmények között vannak, mint nálunk.

A télálló kaktuszok – legalább kétszázféle – élőhelyükön sanyarúbb körülmények között vannak, mint nálunk.

Előbb talán arról, amit - rövid és hosszabb távon egyaránt - tapasztalatok alapján nem javaslunk. Egyre inkább rossz idők járnak az európai alpesi növényekre, a sziklakertiek közül a párás és hűvös magashegységekből származókra. (Kevésbé ismertek, de legalább ennyire szépek és sokkal szívósabbak a közép-ázsiai sztyeppei és száraz, hideg magashegységi meg az USA dél-nyugati részének száraz magashegységeiből származó kistermetű évelők és sziklakertiek!) Mind kevésbé bírják nálunk a hűvösebb szubtrópusi és mérsékeltövi óceáni klímából jött évelők, cserjék, lombos fák és fenyőfélék. Mint például az encián, a havasi gyopár, az erikák, a kalmia, a rododendronok, a savanyú lápokból származó zanótok és hibridjeik, a japán kecskerágók, az amerikai ámbrafa. A nyugati tuja több fajtája, az oregoni hamisciprus sok változata, a japán fenyőfélék nagy része (Cryptomeria, Thujopsis, hinoki és szavára hamisciprus-fajták, Cunninghamia) hiába csodálatos különlegességek, ha olyan mértékben ragaszkodnak nemcsak a folyamatosan kielégítő talajnedvességhez, hanem a levegő magas páratartalmához és (lehetőleg) a 30 fok alatti hőmérséklethez, hogy minden praktika és erőfeszítés ellenére elcsúnyulnak és nem hosszú életűek. A száraz melegben úgy legyengülnek (stresszhatás), hogy a kórokozók és kártevők (gombák, atkák, pajzstetvek) fokozottan támadják, végül elpusztítják őket. A sokak által kedvelt Skyrocket boróka tipikus példa erre: mire igazán impozáns, ezüstös karcsú toronnyá növekedne, a száraz levegő és talaj, az atkák kártétele addigra megöli - lassan, de biztosan.

A kis-ázsiai jegenyefenyő (Abies cilicica) ilyen „talajban” is megél a törökországi Taurus-hegységben. Nálunk ennél csak jobbak lehetnek az esélyei.

A kis-ázsiai jegenyefenyő (Abies cilicica) ilyen „talajban” is megél a törökországi Taurus-hegységben. Nálunk ennél csak jobbak lehetnek az esélyei.

És most lássuk, mi az, ami idén is, de hosszabb távon is biztosan "golyóálló" lehet, még akkor is, ha tovább romlik a klíma, ha egyre gyötrőbbé válik a száraz forróság és mind gyakoribb lesz a pusztító szélvihar? Az egynyáriak "klasszikusai", a millióféle petúnia, a záporvirágok (Gazania) és a dél-afrikai kristályvirágfélék ilyenek. A balkonládákban a (nem futó!) muskátlik színorgiája mindent túl fog élni. Dézsás növényeink közül az összes mediterrán származású - leanderek, törpe- és datolyapálmák, enciánfa, a citrom- és narancsfák, az amerikai agavék és dél-afrikai rokonaik, az aloék - lesznek a favoritok. A sziklakerti és évelő szekcióban: kakukkfüvek, cipruskák, zsályák, levendulák, az összes hagymás (a hagyma víztározó!), az íriszek, a szappanfű (Saponaria), a homokhúr (Arenaria), a törpe szekfűk, védettebb helyeken a rozmaring egyenként is féltucatnyi-tucatnyi fajtája kínál szívós forma- és színgazdagságot. Az összes mediterrán fűszernövény (télálló és nem télálló) elemében lesz a mentától az oregánóig. A varjúhájak, a kövirózsák, a télálló kaktuszok, a sivatagi és mérsékeltövi jukkák fajai, változatai, fajtái és hibridjei (összesen több mint 400!) gyönyörűek a kertben - akár egy csepp öntözővíz nélkül.

A mimikri iskolapéldája: öt havi szárazság után októberben nyílik ez az őszi kikerics a kőtengerben. Víztározó hagymája teszi szinte örökéletűvé.

A mimikri iskolapéldája: öt havi szárazság után októberben nyílik ez az őszi kikerics a kőtengerben. Víztározó hagymája teszi szinte örökéletűvé.

Ízelítő a cserjeválasztékból: téli jázmin, több orgonafaj és rengeteg hibridjük, somok, a kékszakáll (Caryopteris), a barátcserje (Vitex), a buxusok ezerféle változata, a babérmeggyek, a gránátalma, a nyugati fűszercserje, a labdarózsa, az aranyeső, a nyári orgonák, a tamariska, a cserszömörce… Fenyőfélék? A keleti (de csak a keleti!) tuja (Biota orientalis), a törpefenyő (Pinus mugo), a feketefenyő (Pinus nigra) szebbnél szebb fajtái, de amerikai-kaliforniai csodaszép rokonaik is (Pinus coulteri, jeffreyi, sabiniana, ponderosa stb.). Tíznél több valódi ciprus (Cupressus) Amerikából kéttucatnyi fajtával és változattal. Mindig mindent átvészel a nehézszagú boróka (Juniperus sabina), a kínai boróka, és rengeteg szép fajtájuk, újoncként a görög boróka (J. excelsa), a szír boróka (J. drupacea), az amerikai alligátor-boróka (J. deppeana)… A jegenyefenyők közül az andalúz (Abies pinsapo), a görög (A. cephalonica), az arizonai (A. arizonica)… Futónövények? A kínai és japán örökzöld loncok, a mongol lonc, a trombitafolyondár, a botanikai klemátiszok…

A barátcserjével érdemes barátkozni: szép, szívós.

A barátcserjével érdemes barátkozni: szép, szívós.

Hely nincs több, de távlatos növény lenne vagy háromszor ennyi! Nem vagyunk tehát tehetetlenek és kiszolgáltatottak - de új kertek létesítésekor, régiek felújításánál vagy növénypótlásoknál ebbe az irányba kellene tájékozódnunk. Azzal a záró megjegyzéssel: a telepítés évében a legszárazságtűrőbb növényt is öntözni kell!

  • A szerző felvételei